Mikor NEM fizet a biztosító?

A legtipikusabb elemi károkra, az érintett ingatlanra és a benne lévő, biztosított ingóságokra a lakásbiztosítás nyújthat megtérülést. Elemi kárnak minősül a villámcsapásból bekövetkezett kár is, azonban a szerződési feltételek tartalmazzák pontosan, hogy mi számít biztosítási eseménynek – olvasható a Das Jogvédelmi Biztosító bejegyzésében.

A biztosítók általában két típusát különítik el ennek a káreseménynek. Az egyik (elsődleges), amikor közvetlenül a biztosított ingatlanba vagy ingóságba csap bele a villám, a másik pedig, amikor igazolt villámcsapás következtében, másodlagos hatásként keletkezett túláram és/vagy túlfeszültség okoz kárt az ingóságokban.

Fontos, hogy mit tartalmaznak a szerződési feltételek, mivel ahány biztosító, annyiféle termék, és annyi féle meghatározása lehet egy biztosítási eseménynek. Igen sok elutasítási ok merülhet fel. A biztosító hivatkozhat arra, hogy az Országos Meteorológiai Szolgálat adatai alapján nem volt megállapítható az érintett időszakban villámtevékenység a környéken. Ez elsősorban szakkérdés, mely a szakhatóság bevonásával tisztázható.

Ha az érintett tevékenység mégis bizonyítható, úgy azt is érdemes tisztázni, hogy az adott ingatlantól vajon milyen távol csapott le a villám. Ennek azért van jelentősége, mivel a legtöbb biztosító azt is meghatározza a szerződésében, hogy milyen távolságon belüli villámcsapást tekint biztosítási eseménynek.

Mind az elsődleges, mind pedig a másodlagos villámcsapás esetén a károsultat terheli a bizonyítási kötelezettség, hogy az érintett kár biztosítási esemény. Ezért a kárbejelentés során már célszerű a fentiekben megjelölt szakhatóság adattájékoztatását is csatolni a biztosító felé.

Másodlagos kár esetében könnyen mentesülhet a biztosító a helytállási kötelezettsége alól, amennyiben bizonyíthatóvá válik, hogy az ingatlanon belüli túláram által okozott károk miatt a megfelelő védelem nem került kialakításra. Ez ebben az esetben is károsulti közrehatásnak minősül.

A meghibásodott eszközök kapcsán javasolt szakvéleményt beszerezni arról, hogy a kárt mi okozta, és a kár kiküszöbölhető-e. Ha igen, akkor a javítási költség is meghatározható, ha nem akkor esetleg – szintén a biztosító szerződési feltételeitől függően – az érintett eszköz vételára vagy használati értéke az, melyet a biztosító megtéríthet a károsult számára.

Forrás: MABISZ - Biztosítási Szemle - 2019.09.05

Hogyan védhetjük ki a másodlagos kárt?

Túlfeszültségvédelemmel, melyet részletesen a Túlfeszültségvédelem menüpont alatt taglalunk.