A mérőhelyek szabványos létesítéséről az MSZ 447:2019 szabvány rendelkezik.
A mérőhelyek kialakítását, javítását, karbantartását úgynevezett regisztált, szolgáltató által ajánlott, plombabontásra jogosult szerelők végzik, akik nem állnak a szolgáltató alkalmazásában. Ezen szerelők tevékenységével együtt járó költségeket (munkadíj+anyagköltség) minden esetben a fogyasztó fizeti.
A szolgáltató senki számára sem biztosítja a mérőhelyet, és az azzal kapcsolatban felmerülő minden kötséget a fogyasztónak kell megfizetni. A mérőóra(ák) és kismegszakító(k) fogadására alkalmas helyet a fogyasztónak kell biztosítani.
Az, hogy a 32 Amper „ingyen van, jár”, nem azt jelenti, hogy ehhez műszaki követelmények ne tartoznának.
Tévhitek és tények a mérőhelyek szabványosításáról
A szolgáltató előírásai szerint akkor, és csak akkor kell szabványosítani, ha teljesítménybővítés történik, vagy az átalakítás mértéke meghaladja az 50%-ot. Például csak a mért fővezeték cseréje karbantartásnak minősül, nem haladja meg az 50%-ot, így szabványosítani sem kötelező.
A mérőhely szabványosítása az új előírásoknak megfelelően családi házas környezetben szinte mindig a mérőhely áthelyezésével is együtt járhat, és nagy valószínűséggel a hálózatra csatlakozás módja is megváltozhat (légvezeték helyett földkábel például). Ennek időbeli és nem kevés pénzbeli vonzata is van. Így érthető, hogy alapos átgondolást igényel minden módosítási igény.
Mikor kötelező és mikor kötelezően ajánlott az ÁVK beszereltetése?
Új vagy szabványosított mérőhely kialakításakor mindig kötelező az életvédelmi relé (más neveken: érintésvédelmi relé, ÉV, áramvédő kapcsoló, ÁVK, FI-relé, hibaáram-relé, maradékáram-relé, RCD) beszerelése.
Ennek hiányában a regisztrált szerelő szakmai kötelessége annak pótlását felajánlani, amit a saját élete és vagyonbiztonsága érdekében fogadjon el.
Az áramvédő kapcsoló minden esetben leold, ha a fogyasztókoz bejövő áram magasabb, mint a nullavezetőn kimenő áram, ami nem kevesebbet jelent, hogy a felhasználót áramütés érné enélkül. Több típusa is létezik, a pénztárca-barát megoldás az A típusú ÁVK, ami egy átlagos háztartásban elégséges védelmet biztosít, de inverteres rendszerekhez (napelempark, hőszivattyú, klímák) illetve túl sok egyéb kapcsoló-üzemű fogyasztó (LEDvezérlők, dimmerek) esetén a tervező drágább F, illetve B típusút írhat elő.
További információkkal az Érintésvédelem menüpont alatt szolgálunk.
A legtöbb fogyasztónál évtizedekkel ezelőtt kialakított villamos hálózatok működnek, sok esetben elavult, elöregedett anyagokból, melyek terhelhetősége nem felel meg a mai elektromos fogyasztók teljesítményigényének. A helyi hálózati túlterhelésből adódó balesetek, tűzkárok száma egyre növekszik.
Ezeket megelőzendő a szabványalkotó és a szolgáltató új műszaki követelményrendszereket állított fel. Példának okáért a nagyobb teljesítményű fogyasztók, beredezések jelenléte nagyobb áramerősséget okoz, amit csak és kizárólag nagyobb keresztmetszetű vezetékkel lehet biztosítani. Míg régebben egy népszerű Szarvasi kávéfőző 400W teljesitményű volt, a mai megfelelője, már 800W teljesítményű, ami pontosan kétszer akkora áramerősséget okoz. Igaz, feleannyi idő alatt lejön belőle a kávé (tehát nem fogyaszt többet), de ennek „ára” van.
Az idő múlásával a földelés is megszűnik előírásszerűen működni, egyszerűen azért, mert a vas földelők eloxidálódnak (elrozsdálnak). További részleteket az alábbi linken tekinthet meg ebben a témakörben: Földelés.
Hasznos tudnivalók a földkábelek szabványos fektetéséről
A földkábelek fektetési módjával az MSZ 13207 szabvány foglalkozik.
A földkábel fektetési mélysége
A kábel fektetési mélysége szabályozott terepen 0,6-0,8 méter. Szabályozatlan terepen ez minimum 1 méter. Kisebb mélységben is fektethetők kábelek, ha a helyi körülmények miatt az előírt fektetési mélység nem biztosítható. Ebben az esetben fokozott mechanikai szilárdságú védőborítást vagy védőcsövet kell alkalmazni. A kisebb mélységben való fektetés tényét a kábelnyomvonal rajzán rögzíteni kell. Árnyékolás nélküli kábeleket 0,6 méternél kisebb mélységben fektetni csak védőcsőben vagy szilárd burkolat alá, vagy a betáplálási ponton áram-védőkapcsolóval ellátva lehet.
Kábelárok kialakítása
A kábelárok kialakításánál figyelni kell a már meglévő építmények, vezetékek biztonságára, attól függetlenül, hogy a föld felett vagy a föld alatt vannak-e. Szennyezett, agresszív hatású talaj esetén a földet ki kell cserélni. Mivel földben történő kábelfektetésnél a talaj hőelvezető (hűtő) szerepet is betölt, a túl nagy hőellenállású talajt is ajánlatos kicserélni. (A szabvány 2,5 K x m/W határértéket javasol. A kábelárokból el kell távolítani a kábel sérülését okozó darabos, éles tárgyakat, majd az aljára egy minimum öt centiméter vastagságú, semleges kémhatású homok ágyazóréteget kell kialakítani. A lefektetett kábelt is le kell fektetni egy legalább öt centiméter vastagságú ágyazóréteggel. Az ágyazórétegnek a kábelek közötti teret ki kell töltenie.
Kábelek, kábelrendszerek elrendezése a kábelárokban, elválasztás
A kábeleket a kábelárokban lehetőleg azonos mélységben kell fektetni, a kábelárok szélétől minimum 0,1 méterre. Az egy síkban fektetett kábeleket egymástól minimum 0,07 méterre kell fektetni. (Ezt egymástól 1-1,5 méterre elhelyezett távköztartók alkalmazásával, ágyazóréteggel való kitöltéssel vagy átlapolt választótéglázással lehet biztosítani.) Háromfázisú rendszert alkotó egyerű kábeleket háromszögben egymást érintve vagy síkban egymástól minimum 0,07 méter távolságra lehet elhelyezni, az előbb említett módokon biztosítva a minimális távolságot.
Földkábelek szigetelési ellenállásának vizsgálata
Földkábelek vizsgálatát és üzembehelyezését az MSZ 13207 és az MSZ 146 szabványsorozat írja le.
A kábel szerelésének megkezdése előtt szemrevételezéssel ellenőrizni kell a burkolat épségét, és meg kell mérni az erek szigetelési ellenállását.
A kábelvonal minden egyes vezetőjének (és árnyékolásának) a folytonosságát le kell ellenőrizni, és az egyes ereket azonosító jelöléssel kell ellátni.
A kábelvonal minden egyes erének szigetelési ellenállását meg kell mérni a vezető és az árnyékolás között, illetve a köpenyszerkezet fém szerkezeti elemeivel összekötött többi vezető között, továbbá a vizsgált ér és a többi ér egymással összekötött vezetője között.
A mérőfeszültség nagysága 1-4kV közötti kell, hogy legyen olyan műszerrel, ami alkalmas a kábel kapacitív feltöltésére. A leolvasás minden esetben legkorábban 1 perc múlva történjen.
A szigetelésellenállás abszolút értékenek legisebb irányértéke 100 MΩkm. Ugyanez PE szigetelők esetében legalább 500 MΩkm. Amennyiben a mérés 20°C-tól elérő hőmerésékeleten történik, a szabványban rögzített korrekciós táblázat alapján pontosítani kell.
Üzembehelyezés előtt a feszültségpróbát váltakozó feszültséggel az MSZ 146-9 szabvány szerint kell elvégezni. A próba időtartama minimálisan 5 perc legyen.
Kábelnek hívjuk azt a villamos energia átvitelére használt terméket, amelyet a rá vonatkozó termékszabvány közvetlenül földbe fektetésre is alkalmasnak nyilvánít, és a vezetőjét névleges keresztmetszet, szigetelését névleges feszültség megadásával jellemzi. A kábelszerű vezeték (NYM-J, MT) nem minősül kábelnek (földbe NEM fektethető), ezért az MSZ 13207:2020 szabvány szerinti kábel szigetelési ellenállás mérését sem kell rajtuk elvégezni.
Vissza a fejezet elejéreRendszerengedélyes Csatári dobozRendszerengedélyes Hensel doboz (2021.10.15-ig, már újfajta van)OBO LeágazódobozSzabványos egyfázisú mérőhely, dobozosFejezet átugrása
A mérőhellyel kapcsolatban használatos szakszavak
A mérőhely karbantartása és/vagy létesítése során csak úgy repkednek a szakszavak, „megy a vetítés és a vakítás”. Az ebben való eligazodáshoz itt most a teljesség igénye nélkül felsorolnánk a legfontosabb szakszavakat.
Leágazási pont
Az átviteli vagy az elosztóhálózat azon pontja, amelyen keresztül a csatlakozóberendezés részét képező csatlakozóvezeték e hálózathoz kapcsolódik.
Csatlakozóberendezés
Az átviteli vagy elosztóhálózat részét képező vezetékrendszer – a hozzá tartozó átalakító- és kapcsolóberendezéssel együtt –, amely az átviteli vagy elosztóhálózat leágazási pontját a csatlakozási ponttal köti össze. A fogyasztásmérő berendezés a csatlakozóberendezés tartozéka. Csatlakozóberendezés esetén csatlakozási pont, annak felhasználási hely irányába eső első tulajdoni határpontja.
Csatlakozóvezeték
A felhasználási hely csatlakozási pontjának ellátása érdekében, a leágazási pont után létesített, az elosztói engedélyes tulajdonában álló főáramköri vezeték
Fogyasztásmérő berendezés
A hálózati engedélyes tulajdonában lévő, a villamosenergia-fogyasztás mérésére és elszámolására szolgáló egy vagy több fogyasztásmérő készülék, a kiegészítő készülékekkel együtt.
Időprogram-kapcsoló
A fogyasztókészüléknek vagy annak egy részének be- és kikapcsolását vagy a fogyasztásmérő berendezés átkapcsolását meghatározott időprogram szerint automatikusan vagy központi távvezérlés útján végrehajtó, a fogyasztásmérő berendezés tartozékát képező kapcsolókészülék. A kapcsolási teljesítményt növelő és/vagy a kapcsolási állapotról jelzést adó, közvetlenül az időprogram-kapcsoló által működtetett kapcsolókészülék (pl. mágneskapcsoló) az időprogram-kapcsoló tartozéka.
Csatlakozási pont
A villamosművek, a villamosmű és a felhasználói berendezés, továbbá a villamosmű, a magánvezeték, a termelői vezeték, illetve a közvetlen vezeték tulajdoni határa. A csatlakozási pont a közcélú hálózat és a felhasználói berendezés tulajdoni határa.
Felhasználói berendezés
A felhasználó használatában lévő, villamos energiát termelő, átalakító és kapcsoló berendezés, vezetékhálózat és villamos energiát felhasználó berendezés a tartozékaival (készülékeivel) együtt.
Magánvezeték
Közcélúnak, termelői vezetéknek vagy közvetlen vezetéknek nem minősülő, a csatlakozási pont után elhelyezkedő hálózati elem, vezeték, vagy átalakító- és kapcsolóberendezés, amely az átviteli vagy elosztóhálózathoz közvetlenül vagy közvetve kapcsolódó felhasználó vagy a vételező ellátására szolgál.
Mért magánvezeték
A magánvezeték hálózati engedélyes által mért szakasza.
Termelői vezeték
Közcélúnak, magán- és közvetlen vezetéknek nem minősülő vezeték, hálózati elem, vagy átalakítóés kapcsolóberendezés, amely az erőmű által termelt villamos energiát a közcélú hálózat csatlakozási pontjára juttatja el, és erre felhasználó nem csatlakozik vagy vételező nem kapcsolódik.
Összekötő berendezés
Több felhasználó által használt ingatlan belső vezetékhálózatának nem az elosztóhálózati engedélyes tulajdonában álló, a csatlakozási pont után lévő méretlen szakasza.
Felhasználói vezetékhálózat
A méretlen felhasználói hálózat, és a mért felhasználói hálózat összefoglaló elnevezése.
Méretlen felhasználói hálózat
A felhasználói vezetékhálózatnak, a hálózati engedélyes joghatással járó mérőberendezésével nem mért része.
Betápláló fővezeték
A csatlakozó főelosztót a méretlen főelosztóval összekötő vezeték.
Csatlakozó főelosztó
A méretlen felhasználói hálózat részét képező központi elosztóberendezés, amely a csatlakozóvezeték fogadására szolgál
Méretlen főelosztó
A méretlen felhasználói hálózat részét képező, a méretlen hálózat készülékeinek elhelyezésére szolgáló központi fogadó- és elosztóberendezés
Első túláramvédelmi készülék
A felhasználói berendezés első zárlat- és túlterhelésvédelmi eszköze. Névleges áramértékét a csatlakozási teljesítménynek megfelelően kell megválasztani.
Felszálló fővezeték
A méretlen felhasználói hálózat részét képező több felhasználási hely (lakás, üzlet stb.) táplálásra szolgáló vezeték, amely a csatlakozó főelosztótól vagy a méretlen főelosztótól indul és egy vagy több leágazó fővezetékig terjed.
Leágazó fővezeték
A méretlen felhasználói hálózat részét képező, de csak egyetlen felhasználási hely (lakás, üzlet stb.) táplálására szolgáló vezeték, amely általában a felszálló fővezetéktől (egyes esetekben a csatlakozó főelosztótól vagy a méretlen főelosztótól) ágazik le és a fogyasztásmérőhelyig terjed. A mérőváltókra csatlakozó vezetékek a leágazó fővezeték tartozékai.
Méretlen fővezeték
A betápláló fővezeték, a felszálló fővezeték és a leágazó fővezeték összefoglaló elnevezése.
Vezérlővezeték
A felszálló fővezeték, illetve a leágazó fővezeték(ek) tartozékát képező működtetővezeték, amely a meghatározott időszakokban hálózatra kapcsolható (pl. hőfejlesztő) készülékek be- és kikapcsolását végrehajtó az egyes fogyasztásmérő berendezések mellett felszerelt mágneskapcsolóknak a központi időprogram-kapcsoló általi vezérlésére, vagy a fogyasztásmérő készülék árszabásváltásának vezérlésére szolgál.
Felhasználói berendezés
A felhasználói vezetékhálózat és a felhasználó fogyasztókészülékei.
Mért felhasználói hálózat
A felhasználói hálózatnak az a része, amelyre csatlakozó berendezések és készülékek fogyasztását joghatással járó mérési célra felszerelt fogyasztásmérő méri.
Mért fővezeték
A mért felhasználói hálózat részét képező vezeték, amely a fogyasztásmérő berendezést köti össze a felhasználói mért főelosztóval. A fogyasztásmérő berendezéstől induló és csak egyetlen felhasználói berendezést tápláló vezeték (pl. hőtárolós vízmelegítő) nem minősül mért fővezetéknek.
Fővezeték
A mért és a méretlen fővezeték összefoglaló neve.
Felhasználói mért főelosztó
A mért felhasználói hálózat részét képező, ennek a fogyasztásmérő berendezés utáni első elosztására és az egyes áramkörökbe iktatott túláramvédelmi készülékek, és egyéb (pl. túlfeszültség-védelmi, áramütés elleni védelmi) eszközök elhelyezésére szolgáló elosztó. Külön árszabások esetén elkülönített kialakítás szükséges (pl.: külön védőcső, külön vezetékcsatorna, külön doboz, külön tokozás).
Beépített teljesítmény
A felhasználási helyen beépített, illetve ott rendszeresen üzemben tartott fogyasztókészülékek névleges teljesítményfelvételének a számtani összege.
Névleges csatlakozási teljesítmény
A hálózat használati szerződésben csatlakozási pontonként rögzített teljesítményérték, amelyet a hálózati engedélyes által ellenőrzött túláramvédelmi készülék (amely a mérőberendezés része) névleges vagy beállított áramerőssége határoz meg. A névleges csatlakozási teljesítmény értéke nem haladhatja meg a rendelkezésre álló teljesítmény értékét.
Méretezési teljesítmény
Egy felhasználási helynek a növekedés figyelembevételével megállapított, távlatban várható teljesítményigénye, figyelembe véve a későbbre tervezett háztartási méretű kiserőművek (HMKE) betáplálását is (negatív teljesítményérték). Ez szolgál a felszálló és a leágazó fővezeték, valamint a mért fővezeték méretezésére.
Egyidejűségi tényező
Az a valószínűségi szám, amely megadja, hogy két vagy több felhasználási hely eredő terhelése – a legnagyobb terhelések időbeli eltolódása következtében – azok számtani összegénél hányszor kisebb.
Csatlakozási teljesítmény
Az egy épületben lévő felhasználási helyek névleges csatlakozási teljesítményei összegének az egyidejűségi tényezővel való szorzatából számított és az első túláramvédelmi készülék névleges értékének a meghatározásához alapul szolgáló teljesítmény.
Eredő méretezési teljesítmény
Közös vezetéken (vezetékrészen) ellátott több felhasználási hely méretezési teljesítményéből az egyidejűségi tényezők figyelembevételével számított teljesítményérték. Ez szolgál alapul a lakóépület több felhasználási helyet ellátó vezetékeinek méretezéséhez.
Felhasználási hely
Egy vagy több csatlakozási ponton keresztül ellátott, összefüggő terület, ahol a felhasználó a villamos energiát felhasználja. Egy összefüggő területen (ingatlanon, épületen, épületszekción) belül külön felhasználási helynek kell tekinteni minden egyes természetes vagy jogi személy, jogi személyiséggel nem rendelkező társaság tulajdonában (kezelésében), használatában álló összefüggő területrészt, illetve összefüggő helyiségcsoportot, amelyet önálló mért felhasználói hálózat lát el villamos energiával. Közös tulajdonban álló ingatlanon külön felhasználási helynek kell tekinteni a tulajdonostársak kizárólagos használatában lévő összefüggő területrészt, illetve helyiségcsoportot, amelyet egy önálló mért felhasználói hálózat lát el villamos energiával.
Szigetelt szabadvezeték
Az MSZ HD 626 S1 taglalja a szigetelt szabadvezeték fogalmát.
Zárópecsételhetőség (plombálhatóság)
E szabvány szempontjából a méretlen felhasználói hálózat, valamint a fogyasztásmérő berendezés és tartozékai szerelvényeinek, továbbá az ezeket burkoló szerkezeteknek olyan megoldása, amely módot nyújt arra, hogy az elosztóhálózati engedélyes ezeknek minden nyitható, valamint – külsőleg is észlelhető nyomot hagyó erőszakos beavatkozás nélkül – eltávolítható részét az általa rendszeresített zárópecséttel elláthassa, s ezáltal megakadályozza, hogy az ezekkel védett részekhez illetéktelenek nyom nélkül hozzáférhessenek.
Kizárólagos őrizet
a fogyasztásmérőhely vagy fogyasztásmérő berendezés olyan elhelyezkedése, amely esetében a fogyasztásmérő berendezéshez és a védelmét biztosító berendezéshez való hozzáférés csak a felhasználó által vagy közreműködésével biztosítható
Fogyasztásmérőhely
A fogyasztásmérő berendezés, az időprogram-kapcsoló, illetve ezek tartozékát képező kapcsolókészülék elhelyezésére szolgáló, megfelelően kiképzett hely.
Földelő - végponti földelő
A földdel villamos érintkezésben lévő vezetőképes rész.
Földelő - épületalap-földelő
Az épület alatt lévő talajba temetett, de általában inkább az épület betonalapjába ágyazott – általában zárt hurkot képező – vezetőképes rész.
Fő földelőkapocs - fő földelősín
Olyan kapocs vagy sín, amely több vezető villamos csatlakoztatását teszi lehetővé földelési célból.
Leágazó doboz
A leágazó fővezeték bekötését szolgáló tartozék.
Vissza a fejezet elejéreMKH sodrott rézvezeték kékMKH sodrott rézvezeték feketeMKH sodrott rézvezeték zöld-sárgaMagyar Elektrotechnikai Egyesület logóFejezet átugrása
Mérőhelyi fővezeték kötelező minimális keresztmetszete
A MCu, Mkh, H07V típusjelű vezetőkkel létesült fővezeték villamos méretezés alapján szükséges minimális keresztmetszete
A fogyasztásmérőhöz felszerelt, illetve felszerelendő kismegszakító névleges áramerősség-értéke
Amper
elhelyezés falon kívül
egyfázisú
háromfázisú
6 mm2
≤25 A (31 m)
10 mm2
≤32 A (40 m)
≤32 A (40 m)
16 mm2
≤50 A (41 m)
≤40 A (52 m)
25 mm2
≤63 A (51 m)
≤63 A (51 m)
A MCu, Mkh, H07V típusjelű vezetőkkel létesült fővezeték villamos méretezés alapján szükséges minimális keresztmetszete
A fogyasztásmérőhöz felszerelt, illetve felszerelendő kismegszakító névleges áramerősség-értéke
Amper
elhelyezés hőszigetelés alatt, vagy hőszigetelő anyagú falban
egyfázisú
háromfázisú
6 mm2
≤25 A (31 m)
10 mm2
≤32 A (40 m)
≤32 A (40 m)
16 mm2
≤40 A (52 m)
≤40 A (52 m)
25 mm2
≤63 A (51 m)
≤50 A (64 m)
Forrás: MEE Hírlevél 2016-05-13
Változás: az MSZ447:2019 8.8 pontja értelmében a A mért fővezeték keresztmetszete nem lehet kisebb, mint az adott mérőhöz csatlakozó méretlen fővezeték keresztmetszete. A korábbi 6mm2 keresztmetszet egyébként is csak a fázisonként kiegyensúlyozott fogyasztókkal rendelkező hálózatra (nevezetesen a 3fázisú villanymotor) volt érvényes. ELMŰ, ÉMÁSZ, E-ON területen mindkét fővezeték minimális keresztmetszete 10mm2.
A táblázatban közölt keresztmetszetek a kismegszakítókon keresztül tartósan igénybe vehető áramoknak melegedésre történő méretezés alapján minimálisan szükséges értékek (a fővezeték túlterhelés elleni védelmét a fogyasztásmérőhöz felszerelt, feltüntetett névleges áramértékű kismegszakító látja el).
Háromfázisú igény esetén a fővezetékek minimálisan szükséges keresztmetszetére vonatkozóan a fogyasztásmérőhöz felszerelendő kismegszakítók közül a legnagyobb névleges áramú a meghatározó!
A méretlen fővezetékeken fellépő feszültségesés legfeljebb 1% lehet. A táblázatban a zárójelek között feltüntetett hosszt meghaladó vezetékhosszok esetén a jelölt keresztmetszetek helyett legalább egy lépcsővel nagyobb fővezeték keresztmetszet alkalmazása szükséges!
Mért fővezetékek esetében a szabványos feszültségesés mellett megengedhető vezetékhossz a méretlen fővezetékre megadott hossz másfélszerese lehet.
A fázisvezető(k) keresztmetszetéhez képest a PE-, PEN-vezetőkre vonatkozóan esetenként a keresztmetszet növelést jelentő többlet követelményeket is figyelembe kell venni.
Ha a csatlakozóvezeték a fogyasztásmérőhelyre érkezik, akkor a mérőhelyi fővezetékezés részeként csatlakozóvezeték fogadó sorkapocs alkalmazása szükséges. A sorozatkapocs csak nyomólemezes, recézett kontaktusfelületű zárt kengyeles bekötőkapcsokkal és gyári áthidalásokkal rendelkező, a csatlakozóvezeték keresztmetszetnek megfelelő kivitel lehet. Ilyen esetben a csatlakozóvezeték fogadó sorkapocs PEN-kapcsa legyen a fő földelőkapocs.
Vezérlőkészülékek erőátviteli vezetékezése 32 A-ig 6 mm2 keresztmetszetű lehet.
Földkábeles csatlakozásnál – a telekhatáron, vagy annak 1 m-es sávjában létesített mérőszekrény esetén – a földkábel kivitelű mért fővezeték az előírt villamos méretezési szempontok szerint létesítendő, a szakmai szabályok szerint kivitelezve a TN-C, vagy TN-S rendszerű lehet. Utóbbi esetben az épület földelőberendezéséről önálló földelővezetőt kell a csatlakozó főelosztó PEN-sínjére érkezően odavezetni.
Magyarországon mindegyik szolgáltató biztosít többféle mérési lehetőséget különböző tarifákkal. Manapság a legnépszerűbb a H-tarifa igénylése.
A H-tarifa igénylése nem feltétlenül jár együtt szabványosítási kötelezettséggel. A leggyakoribb módja a korábbi vezérelt mérés H-tarifára történő módosítása. Ekkor jó esetben érdemi átalakítás nem történik a mérőhelyen, azaz karbantartás keretén belül átválthatunk a kívánt tarifára. Időben is ez a leggyorsabb, mivel csak a szolgáltató általi mérőcserére van szükség. Ebben az esetben elég csak a létesítéskori szabványnak való megfelelés, 10Ω-os földelés, legalább 10mm2-es MKh fővezetékek.
Amennyiben plusz mérésként szeretnénk H-tarifát, akkor viszont bővítésre van szükség, ami szabványosításkötelezett. Ennek a költségvonzata jelentős, több százezer forint a mai tipizált mérőhelyi többtarifás dobozárak mellett. Mivel nincs két egyforma fogyasztói hely, ezért a pontos részletekért és a helyszíni felmérés utáni árajánlatért vegye fel velünk a kapcsolatot elérhetőségeinken keresztül.
